ennek, úgy gyanítjuk több típusa és/vagy formája van. vannak az apró, kisebb felajánlások, pici előre elkészített kosárkák, egy-egy füstölővel, elmélyült kézmozdulattal belocsolva. ezt mindenki mindenhol minden nap akár többször is csinálja, hogy a jó és a rossz szellemek úgy tekeregjenek a világban, hogy minden rendben menjen, a turista vásároljon az árúból, használjon taxit, vegyen egy kis kaját akàr olyan konyhából is amilyet még sosem látott előtte, és hogy általában boldogság, jókedv és mosoly legyen mindenhol. ezeket vagy felrúgja az ember útközben, bár mi kerülgetjük, vagy jön a girhes kutya, a tyúk vagy más állat, hangya, bármi... és csipeget. ezeknél látni olyat, hogy tesznek bele olyan kis csokit, rágót vagy cigit vagy ilyesmit, amit maga a felajánló szeret, de átadja az isteneknek, szellemeknek.
van azonban olyan is, amikor valami nagyobb ünnep, esemény van, vagy csak többen is egyszerre gondolják ugyanazt vagy ilyesmi... ekkor nagyobb tálakba pakolnak sok-sok kaját, a szentélyek közé állványt állítanak és próbàlják minnél magasabbra tenni a roskadásig rakott tálakat. hogy ezt utána ki eszi meg... vagy senki nem eszi meg ebben a szegény országban, ahol sokan azért látszólag nem eszik degeszre magukat... ezt mèg nem tudjuk.
Beviszik templomba, bemutatják, megáldatják, hazaviszik, megeszik.
VálaszTörlés